A fiatalok negyede "csak úgy elvan" szabadidejében

17/03/03 péntek
ujnemzedek.hu
A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 adatai – a korábbi hullámok eredményeihez hasonlóan – azt jelzik, hogy a szabadidő terei alapvetően nem változtak meg, a fiatalok – tevékenységüket tekintve – továbbra is otthonukban és barátaiknál töltik el leggyakrabban a kötelezettségeik teljesítése után fennmaradt idejüket, legyen szó egy átlagos hétköznapról, vagy hétvégéről.

kép: unsplash.com

A 15–29 évesek szabadidő eltöltésében meghatározó szerepet kapnak a „képernyős” (tévé, számítógép, laptop) tevékenységek. A képernyős tevékenységeket tovább erősítik az olyan új szabadidő eltöltési formák, mint a „telefonozás”, amely az okostelefonok elterjedésével nyert magának teret, illetve a facebookozás, amelyek nem tekinthetők helyhez kötött tevékenységnek.

A fiatalok tevékenységét megvizsgálva döntő többségük hétköznap alapvetően lakóhelyén, vagy a barátainál tartózkodik. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a megkérdezettek jelentős csoportja sportolással tölti a szabadidejét. A hétköznapi és a hétvégi szabadidő-eltöltés helyszínét és tevékenységeit vizsgálva alig van eltérés. Az otthoni szabadidő-eltöltésnek továbbra is elsődlegessége van, lényeges elmozdulás csak a baráti társaság esetében érzékelhető, amely a 2016-os adatfelvétel alapján nem köthető kizárólagos terekhez.

A hétköznap rendelkezésre álló szabadidő eltöltésének módja leginkább a fiatalok életkorától függ. A legfiatalabb korosztályhoz tartozók (15–19 évesek) 57 százaléka, míg a 25–29 évesek mindössze 38 százaléka tölti hétköznapon barátaival a szabadidejét. A hétvégi szabadidő eltöltésének módját tekintve a 15–19 éveseknek 69 százaléka tölti az idejét a barátaival (is), míg a 25–29 éveseknél 46 százalék ez az arány.

A fiatalok mintegy negyede hétvégén és hét közben is „csak úgy elvan”. Korosztályos megoszlásban ez a következőképpen jelenik meg: a 15–19 évesek 28 százaléka, a 20–24 évesek 23 százaléka, míg a 25–29 évesek 20 százaléka állítja ezt önmagáról. Hétvégén ez az arány az alábbiak szerint alakul: a 15–19 évesek 27 százaléka, a 20–24 évesek 24 százaléka, míg a 25–29 évesek 22 százaléka jellemzi magát ezzel. A „csak úgy elvan” állapot elsősorban a fővárosban élőkre igaz, a hétköznapi időtöltéssel kapcsolatban 30 százalékuk, a hétvégi szabadidővel kapcsolatban 26 százalékuk említette azt, hogy „csak úgy elvan”.

A baráti kör léte alapvető és meghatározó. A 2016-os adatok azt mutatják, hogy minél fiatalabb korcsoportba tartozik a kérdezett, annál több időt tölt a barátaival, valamint annál több baráti kapcsolata van. Érdemes azonban megfigyelni, hogy ennek ellenére milyen fontosak azok a tevékenységek, amelyekhez nincs feltétlenül szükség barátokra, társakra (tévénézés, zenehallgatás, olvasás). 2016-ban a magyarországi fiatalok 14 százalékának nem volt olyan baráti köre, társasága, amellyel gyakran töltötte együtt a szabadidejét. Ez az arány 2012- ben 24 százalék, 2008-ban 13 százalék volt. A magányos fiatalok között felülreprezentáltak a községekben élők. Kiemelendő, hogy 2016-ban a fiatalok kétharmada az online térben (is) találkozik és kommunikál barátaival.